Meg is hoztam nektek a már tegnap beígért fanficet. Nem biztos hogy egyben lesz feltöltve attól függ,hogy milyen hosszúságúra sikeredik. Nem tervezem túlságosan elnyújtani. Inkább több kisebb különböző témájú fanficecet. Ha esetleg lenne néhány ötletetek amiket szeretnétek megoldani,akkor azt nyugodtan elküldhetitek nekem,vagy kommentben leírhatjátok :D

-Szép szombat reggel volt. A madarak csiripeltek,és sütött a nap. Igazából nem,csak minden elcsépelt sztori így kezdődik.-kezdte el a mesáját Cisco-Viharos péntek este volt. Az ablakokat csapdosta az eső,és a jég kopogott a tetőkön. Á,pont olyan mint most!-mutatott a STAR Labor tetőablakára.  A csapat az ebédlőben ült,és néha-néha elment az áram. 
-Cisco szerintem ezt most hagyjuk abba.....Én kezdek félni.-jajdult fel Caitllin és már szinte belefúrta magát a székébe. Ekkor hirtelen kinyílt az ajtó,és becsapott az eső.-na látjátok pontosan erre gondoltam...-mutatott az ajtóra. 
-Nyugi,megyek becsukom. Nem kell parázni-állt fel Barry és "kifutott az esőbe". -Nincsen itt semmi,látjátok itt állok az ajtóban és semmi se........-csuklott el a hangja amikor ráugrott valaki hátulról, a kihagyás csak egy pillanatig tartott mert megforult Barry és lepacsizott Ronnie-val.
-Roniee-szaldt oda Cailtin,hogyhogy jöttél és  miért nem szóltál?-ölelte meg a lány
-Látnotok kéne az arcotokat és szerettünk volna meglepetést okozni.
-Szerettünk? Többesszám?
-Igen többesszam-jött egy tompa hang hátulról-ti fiatalok aztán tudtok barbárkodni. De szerencsére én itt vagyok és megoldom a szituációkat.-nevetett Stein professzor.
-Stein bácsi,de jó hogy látom-örvendezett Cailtin-de várjatok ha ti itt vagytok akkor valami baj van ugye?
-Nem kicsim nincs probléma,pont ellenkezőleg. Kicsit kettesebn hagynátok minket?-nézett körbe Roniee.-Utastársam te is-mutatott Steinra.
-Pedig azthittem már nincsenek titkaink..-nevetett fel a professzor
-Nincsenek is de ez most magánügy-mosolygott vissza a férfi,majd visszanézett szerelmére akinek még midnig fogta a kezét.-szóval....bele is vágnék,azthittem így másodszorra könyebb lesz. De szerintem jobban izgulok mint a múltkor. Remélem a dogok nem változtak annyit hogy változzanak a dolgok. Azthiszem akkor el is kezdeném-kezdett kicsit leereszkedni Roniee.-Úgy gondolom a kapcsolatunk minden jót és rosszat megért így arra gondoltam,hogy most már tényleg komolyra fordíthatnánk a dolgokat. Nem vagyok sokat itt veled,de ez áthidalható lenne ha odaköltöznél hozzám. Mert én itt nem maradhatok. Nem biztonságos. De ez nem muszáj. Csak ha szeretnél. De akkor a lényeg-nyúlt a zsebébe Roniee-Hozzám jönnél feleségül? Mostmár tényleg!
-Jézusom..hát persze,hát persze..jézusom-hűlt el Cailtin,hirtelen nagyon boldog lett,de valami a lelkében egy kis apró gonosz ördög nem bírta abbahagyni a: Barry,Barry,Barry-újongást.-miért lehet ez?-gondolta ezt Caitlin,mindegy most Ronieera kell kocentrálnom.
-Jólvan akkor mivel nem maradhatok sokat,a munkám és Stein sem túl türelmes velem,így ha gondolod már a jövő héten  nyélbe is üthetjük. Meg van szervezve minden én már úgy gondolom,hiszem-jelent meg egy cinkos mosoly a szája szélén-Stein bácsi már mindenről tud-mutatott az ajtó irányába.-és meggyőztem Mardont,hogy csináljon jó időt. Szóval napsütéses madárcsicsergős napunk lesz. 
-Imádlak-csókolta meg Caitlin a férit,majd el is futott gyorsan lefeküdni. Hiszen még nem házasok. Ők még nem alhatnak együtt. Legalábbis egyes országokban.

Elérkezett a másnap délelőtt,a ceremónia kezdetének időpontja. Central egyik legszebb óceánparti szakaszán voltak. Méghozzá egy bulihajón. 20 perc múlva már az eskük is elhangzottak. Már csak a csók és a két kérdés volt vissza:
-Cailtin Snow akarod hitves férjedül az itt jelenlévő Roniee Raymondot?
-Igen,akarom-felelte mosolyogva és boldogan a lány.
-És te,Roniee Raymond,akarod hitvesedül az itt  megjelent Cailtin Snowt?
-Sajnálom de...én erre nem vagyok képes. Gondolkodtam a dolgokon.  Én látom hogy te máshogyan szeretsz mint én téged. Igazából ezt már egy hónapja tudom,és csak Stein vett rá a dolgokra. Igazán sajnálom Cait,és őszintén remélem hogy ez a dolog összejön köztetek-lopva Barryre pillantott,és látta hogy az összegyűltek közül midenki leesett állal bámulja a jelenetet. Még a lelkész is döbbenten állt.-én tényleg sajnálom....
-Ne merj Caitnek hívni. Hogy merészeled ezt tenni velem?? Azhittem szeretsz.....azthittem szeretsz-suttogta maga elé az utolsó szavakat Caitlin. Majd gyorsan elrohant a színhelyről. Nem tudta hova megy,csak ment. Fogott egy taxit és megkérte hogy vigye a legközelebbi olcsó de igényes motelbe. A hátsó ülésen sírdogált és nem törődött a morgolódó sofőrrel.

Hónapok teltek el  az "esküvő" óta. Senki sem látta Caitlint, midenki aggódott érte. Az első héten még keresték aztán ráhagyták a dolgokat. Ronieet kevésbé toleráns módon kidobták Centralból és közölték vele,ne jöjjön vissza csak egy szép díszes koporsóban. 

Barry a legújabb metahumán elleni harcba indult éppen amikor még utoljára ránézett a Cisco előtt lévő monitorra. Éppen a közlekedési lámpa felvétele ment a helyszínről. Egy kéken fénylő nő lépett elő a sötétségből. Hirtelen a metahumán férfire támadt és pillanatokon belül legyőzte őt. Majd a kamerába nézett és boldogan intett egyet. 
-Caitlin?-sutogták egyszerre a fiúk.